A DEAC játékosok közreműködésével készült el az ultimate frizbi hivatalos szabálykönyvének magyar fordítása. A DEAC FreeBees több sportolója is részt vállalt a munkálatokban.
Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy miért fontos hír ez, egyáltalán miért sportolók fordítanak egy hivatalos sportági dokumentumot? E kérdések kapcsán fordultunk a Rácz Árpádhoz a DEAC frizbiszakosztályának vezetőjéhez, illetve Szilágyi Kamillához a magyar szabálykönyv egyik lektorához. A válaszokon túl sok érdekességet megtudtunk a sportág jellegéről és a DEAC FreeBees működéséről.
Árpi, előbb hozzád fordulok azzal a kérdéssel, hogy miért nagy dolog az, hogy elkészült a szabálykönyv magyar változata?
Rácz Árpád: Kezdjük talán azzal, hogy az ultimate frizbi játékvezető nélkül játszott sport, melyben a fizikai érintkezés nem megengedett, és a játékosok maguk felelősek a tiszta játékért, a szabályok alkalmazásáért és betartásáért. Nagy felelősség hárul tehát a pályán lévőkre, hogy a mérkőzések ne végtelen viták sorozatává váljon, s ehhez elengedhetetlen, hogy minden játékos tisztában legyen a szabályokkal. Mivel ebben a sportban is minden résztvevő a győzelemre hajt, a játék hevében akaratlanul is kialakulnak nehezen kezelhető helyzetek, pedig ilyen esetekben is dönteni kell, hogy mely szabályt alkalmazzuk a helyzet megoldására. Az, hogy van magyar szabálykönyv, elsősorban a kezdőbb játékosoknak nyújt nagy segítséget, hogy hamarabb átlássák mi miért történik a pályán, és hogy a részletszabályokkal hamarabb tisztába kerüljenek. Kamilla például nem rég csatlakozott a klubhoz, és biztos vagyok benne, hogy még jól emlékszik olyan helyzetekre, amikor fogalma sem volt, hogy egy-egy megállás után miért úgy folytatódott a játék, ahogy.
Szilágyi Kamilla: Na igen, eleinte rengeteg olyan szitu volt, amikor csak kapkodtam a fejem, és kezdetben el sem akartam hinni, hogy lehetséges versenyszerűen, tétre menően küzdeni bíró jelenléte nélkül. A csapat egyik edzője úgy fogalmazott, hogy ebben a sportban nincs bíró, de van 14 játékvezető, azaz a pályán lévő játékosok azok, akik felelősek a szabályok betartásáért és az ellenfelek kölcsönös tiszteletéért. Nekem nem okozott gondot, hogy a szabályokkal megismerkedjek, egyrészt mert edzéseken sokat foglalkoztunk ezzel, másrészt angol szakon tanulok az egyetemen, így a hivatalos szabálykönyv értelmezése nem okozott gondot, de aki az angolban kevésbé járatos, nyilván hátrányból indul a szabályok elsajátításában.
Igen, a magyar szabálykönyvnek így valóban van létjogosultsága, de miért játékosok fordítanak egy hivatalos sportági dokumentumot, miért nem a szövetség vagy egy fordítóiroda lája el ezt a feladatot?
R.Á.: A fordítás elkészítését a hazai szövetség kezdeményezte, és a sportvezetőknek az volt a célja, hogy olyan dokumentum készüljön, amely nem pusztán egy magyarra történő szövegátültetés, hanem megfelel a sportágban használt zsargonnak, és így kezdők és tapasztaltabb játékosoknak egyaránt jól használható. Pályázatot írtak ki a fordítás elkészítésére, és mi a csapattal megbeszéltük, hogy vállalkozunk a feladatra.
Sz.K.: Biztos mindenki olvasott már olyan használati utasítást, aminek tökéletes a nyelvtana, jók benne a szófordulatok, de érződik rajta, hogy valami stimmel a tartalommal. Ez olyankor fordul elő, ha a fordító nem eléggé járatos a szöveg szakmai hátterében. Ha szakmabeliek készítik a fordítást, akkor inkább nyelvtani, stilisztikai nehézségek szoktak felmerülni. A mi esetünkben az okozott egy kis fejtörtét, hogy nyolcan vettünk részt a fordításban, felosztottuk egymás között szöveget, de nyilván mindenkinek kicsit más a szóhasználata, más szájízzel használja a magyar megfelelőket, így ezeket az eltéréseket össze kellett fésülni, hogy a szöveg stílusa, szókészlete végig egységes maradjon.
Gyakran fordul elő, hogy a szakosztály játékosai így pályán kívül is összedolgoznak?
R.Á.: Ez a szabálykönyv fordítás nagyon jó példája annak, hogy hogyan zajlanak a munkafolyamatok a klubon belül. Több ehhez hasonló kis munkacsoportunk van. Az edzések megtervezését és levezénylését külön kis csapat végzi, most hoztuk létre a gyógytornász részlegünket, van egy pályázatokkal foglalkozó mikrocsapatunk, külön munkacsoport foglalkozik a PR ügyekkel, és a vállalati kapcsolatainkra is formálódik egy munkacsoport.
Sz.K.: Én azt látom, hogy mindenki igyekszik a saját, kívülről hozott tudását, tapasztalatát bedobni a közösbe. Mindenki azon a területen vállal feladatokat, amihez van egy kis hozzáértése, vagy amiben szeretne mélyebben elmerülni. Ez a sok tenniakarás aztán jól összeadódik, és a végén nagyon jó dolgok sülnek ki belőle.
Közeleg a versenyszezon és az Egyetemi Ultimate Fizbi Világbajnokság, amelyen hazai környezetben léphettek majd pályára. Hogy álltok a felkészüléssel?
R.Á.: A bajnokság első meccse március 12-én lesz, a vb pedig július 4-8. között zajlik majd a Debreceni Egyetemen. Gőzerővel készül a csapat, nagy motiváltságot érzek mindenkin. Az edzések és versenyek mellett a sportágnépszerűsítésen is dolgozunk, szeretnénk alaposan meglovagolni, hogy Debrecen frizbi világversenynek ad otthont. Ez szuper alkalom, hogy növeljük a sportág helyi bázisát.
Sz.K.: Ebben Mizsér Attila és a Sport-Life Balance program is nagy segítségünkre van, és benne vagyok én is abban a kis munkacsoportunkban, amelynek az a célja, hogy Attila segítségével a helyi vállalkozásokat és közösségeket megszólítsuk, hogy a vb igazán nagyot szóljon, és ne csak mi sportolók, hanem a helyi lakosok is magukénak érezzék majd eseményt, és annak pozitív hatásait.
A DEAC FreeBees március 12-én 16:00-tól a Debreceni Sportcentrum Oláh Gábor utcai sporttelepén fogadja a budapesti Trust csapatát. A mérkőzésre minden érdeklődőt szeretettel vár a hazai csapat. A belépés ingyenes.
