Az elmúlt esztendő végén új sportágakkal bővült a DEAC szakosztályok listája. Többek között ma már a frizbizni is lehet a DEAC színeiben, sőt hamarosan indul a frizbis versenyszezon. A szakosztály alapítás körülményeiről, a szakosztály terveiről Lóczi Lászlóné Kovács Mariannát a DEAC ügyvezetőjét, Rácz Árpádot a DEAC Frizbi Szakosztály vezetőjét és Almási Dávidot a Debreceni Frizbi Sportegyesület (DFSE) alelnökét kérdeztük.
Marianna, először hozzád fordulok, honnan jött az ötlet egy újabb szakosztály létrehozásához?
A Debreceni Frizbis Sportegyesület vezetői tavaly ősszel kerestek meg a javaslattal, hogy a DEAC-on hozzunk létre frizbi szakosztályt. Árpiék arról számoltak be, hogy a frizbi hét éve felvehető tesióraként az Egyetemen, és az utóbbi időben a DFSE-hez egyre több olyan játékos csatlakozott, akik egyben a Debreceni Egyetem hallgatói is, és ha már a hallgatók frizbiznek, akkor miért ne tehetnék ezt az Egyetem színeiben? Már az első találkozásunk alkalmával elmondtam nekik, hogy nyitott kapukat döngetnek. Ha sportolni vágyó egyetemi polgárokról van szó, akkor a legjobb helyen járnak, hiszen minden olyan kezdeményezést szívesen felkarolunk, amelynek a célja a hallgatók mozgásra ösztönzése és a sportolás feltételeinek megteremtése.
Valóban ilyen sok hallgató űzi ezt a sportot, Árpi?
Nos igen, az aktív játékosaink közel 70%-a egyetemista, de ez nem is meglepő, hiszen már a debreceni frizbis élet elindulása is az Egyetemhez köthető. A Közgáz kar hallgatói még 2004-ben alapítottak frizbi csapatot FreeBees néven, majd 2007-ben egyesületet hoztak létre a frizbis élet szervezésére, de az Egyetemtől szinte soha nem szakadt el a közösség, hiszen a csapat nagy része szinte mindig egyetemistákból állt. Sőt a DFSE által szervezett Debreceni Diák Ultimate Bajnokságokon évről-évre feltűntek informális, kevésbé szervezett kis hallgatói csapatok is, ami jól mutatja, hogy a frizbi versenysportként és hobbi sportként is sokakat érdekel az Egyetemen. Ebben valószínűleg nagy szerepe van annak is, hogy 2015-től kezdve testnevelésóraként is felvehető a frizbi, és az eddigi összes frizbi MEFOB-on részt vettünk, ráadásul többször érmes helyezést szereztünk.
Dávid, nem okoz érdekütközést, hogy immár két debreceni szervezete is van a sportágnak?
Egyáltalán nem, sőt mi annak örülnénk legjobban, ha egyre többen foglalkoznának frizbis közösségek létrehozásával és működtetésével. A fontos az, hogy ezek a szervezetek együttműködjenek, és ne konkurensként, hanem partnerként tekintsenek egymásra. A DEAC és a DFSE együttműködése jó példa erre. A DEAC Frizbi Szakosztály azoknak a játékosoknak teremt feltételeket, akik versenyszerűen szeretnék űzni a frizbit, míg a DFSE a sportág népszerűsítésére koncentrál, versenyszervezési feladatokat lát el, és a DEAC számára biztosít utánpótlás hátországot a helyi általános és középiskolákkal együttműködve. Ez így egyfajta akadémia rendszer. Nincs ugyan ilyen jellegű megállapodás a két szervezet között, de az elképzelésünk mégis az, hogy az egyesület megismerteti a sportot minél több fiatallal, és a DEAC felé tereli a felnőtt korba lépő, magasabb szinten is versenyezni vágyó játékosokat.
Hogyan illeszkedik a frizbi szakosztály a DEAC családba, Marianna?
A frizbiseket ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a többi szakosztály sportolóit. A sportolói létszámból fakadóan a Frizbi Szakosztály súlya nyilván kisebb, mint a szervezettebb, és nagyobb tömegbázissal rendelkező sportoké, de úgy látom lelkes és tettre kész társaságról van szó, tehát ez könnyen változhat a jövőben. Az elindulásban igyekszünk segíteni Árpiékat, de hogy milyen gyorsan és hová fejlődnek, az már rajtuk fog múlni.
Hamarosan kezdődik az országos bajnokság? Árpi, milyen célokat tűzött ki a Szakosztály?
A céljaink egyelőre nem mérhetők helyezésekben. A DFSE-nek köszönhetően adott a versenyzői bázis és a jó közösségi hangulat, ezért nem nulláról építkezünk, így a csapat szakmai felkészítése mellett marad energiánk a szervezetépítésre. Az idei célunk egyértelműen az, hogy alakuljon ki egy fenntartható működési modell, amiben a versenyeztetés, a felkészülés koordinálása és az utánpótlás szervezés zökkenőmentesen működik. Az edzői, az adminisztratív, a kommunikációs és a HR feladatok ellátására már megvannak a munkacsoportjaink, de még dolgozunk azon, hogy konkrétan hol húzódjanak a felelősségi körök határai, ki, miért és hogyan feleljen. Ebben a tekintetben még sok minden kialakuló félben van, de nagyon motiváló az a tenni akarás és kreatív energia, ami a szakosztály vezetésében résztvevő munkatársakból árad. Az edzések hangulata fantasztikus, és a januári hajdúböszörményi felkészülési verseny után csak egyre fokozódik. Az újoncaink szivacsként szívják magukba a tudást, amit a rutinosabb tagjaink igyekeznek minél alaposabban átadni, és közben nagy a várakozás. Már alig várja a társaság az első igazi megmérettetést, ami már nincs is messze, márciusban indul az Ultimate 4’s és az országos bajnokság.
Dávid, a Szakosztály csapata DEAC FreeBees néven vesz részt a versenyeken, ami azt jelzi, hogy a közösség a múltjából is megőriz egyes elemeket. Melyek ezek?
Árpi említette az imént, hogy a motiváló közeg, a jó csapatszellem adott volt a szakosztály létrehozásakor. Ennek gyökerei egészen a kezdetekig nyúlnak vissza, ugyanis a csapat már a megalakulásától kezdve nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre. Ennek köszönhetően a FreeBees család ma már egy többgenerációs baráti közösség, amelyben a tagok nem pusztán csapattársai egymásnak, hanem számíthatnak egymásra a pályán kívül is. Nem rég például az egyik idősebb játékosunk költözéséhez sereglett össze a társaság, és a sok segítőkéz egy nap alatt megoldotta az amúgy többnaposra tervezett melót. Az egykori játékosok évekkel a korong szögre akasztása után is szívükön viselik a csapat sorsát, nem csak követik a csapat fejlődését, hanem tevőlegesen is hozzájárulnak a közösség épüléséhez, ki-ki a saját szakterületén és lehetőségeihez mérten. Többen anyagilag is támogatják a fiatalok számára létrehozott ösztöndíj programot, mások pedig kisbusz kölcsönadással, vagy épp grafikai feladatok ellátásával segédkeznek. Ez a kötődés jól mutatja, hogy a FreeBees szellemiség sokak számára fontos értékeket hordoz. Nehéz ezt szavakba önteni, de talán a nyitottság, elfogadás, az ellenfél és a tiszta játék tisztelete azok a gondolatok, amelyek a leginkább meghatározóak számunkra, és ezt a csapatnév megtartásával is igyekezett kifejezni a Szakosztály.
Marianna, mik az első benyomásaid a frizbiről?
Az biztos, hogy dinamikus, látványos sportágról van szó. Amennyire meg tudom ítélni, nem kis erőnlétet igényel a sok futás és a légharc a korongért, a korongkezelés miatt pedig a technika is elengedhetetlen. Hogy a csapatok miként taktikáznak, na, azt elképzelni sem tudom, de hamarosan meglátjuk. Kíváncsian várom a csapat meccseit, az első hazai derbik valamelyikén biztosan kinn leszek. Nagyon érdekel például az, hogy hogyan lehet ezt a sportot játékvezetők nélkül játszani. E cikk olvasóit is arra biztatom, hogy ha tehetik, jöjjenek majd ki a DEAC frizbi csapatának meccseire.
Köszönjük nektek az interjút! Sok sikert a Szakosztály működéséhez!
